tyűűűdenagyonrégenírtam, más azt sem tudom, hogyan kell.de azért összedobok vlmit.:)
ott fejeztem be, hogy west side story. igen, megvolt, láttam, semmi extra. a jazz bár, ahova pénteken mentünk Verával és Ágival viszont annál inkább:)))) ésésésésés ami mindent vitt az utóbbi hetekben: Harryyyyyyyyyyyyyyyyyyy Potteeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeer.Azóta minden reggel seprűvel akarok dolgozni menni,de hát ugye inkább mégsem, meg Manhattanben nehéz parkolni.
A múlt héten volt Ági szülinapja, így a hétvége ennek az izgalmában telt. Meg akartuk lepni mindenképp szombat este, csak neki is voltak tervei szombat estére: repjegyfoglalás és alvás, így elég mókás volt őt terelgetni:) Felmentünk hozzá Verával, csízkékkel, pezsgővel, és azzal a feltett szándékkal, hogy lefoglaljuk a repjegyeket a karácsonyi-szilveszteri szünetre, méghozzá egyenesen Mexxxxikóba.A csízkék és a pezsgő eléggé bevált, annyira, hogy lebeszéltük magunkat Mexikóról, és 2 óra után már a westkószton láttuk magunkat, San Franciscoban, Los Angelesben és persze Vegasban.Majd, mivel Áginál a net gyökkettővel döcög (de olyan jó meleg vaaaaan!) bementünk az irodájába , hogy majd ott gyorsan összedobjuk a tervet, megnézzük a jegyeket, elküldjük bostoni kollégánknak, Misinek, aki szintén csatlakozik a kalandtúrához, ő jól rábólint, és hétfő-kedden foglalunk. Közben sikerült meggyőznünk Ágit, hogy ne háziköntösben csattogjon át az irodába, és hogy ne akarja mindenképpen otthon alvással tölteni a szülinapja előestéjét, hanem igyon meg velünk 1 bambit:) Az iroda szuper, barátságos és nyugalmat árasztó, ééés a legújabb apple gépek mindenhol.
Kiírogattuk az opciókat,mmmm hát az árak nem voltak túl barátiak...úgyhogy elhatároztuk,hogy vasárnap is nekifutunk mégegyszer. Közben Núval állandó sms kapcsolatban voltam, mert a terv az volt, hogy 9re elrángatom Ágit 1 etióp étterembe, és addigra ott összegyűlik mindenki a meglepire. Hát a nagy jegyfoglalás miatt 10.30kor sikerült beesnünk Ágival a helyre,de meglepetésnek meglepetés volt. Núék szereztek 1 szuper Samanthás képeslapot neki,24 szál gyertyát, no és persze etióp kaját. Szerintem a palacsintába szúrt 24 égő gyertya kompozíció az egyik legemlékezetesebb szülenapi tortája volt, de mindenesetre nagyon csillogtak a szemei:) (fotók fészbúkon előbb-utóbb)
Aztán a terv az volt, hogy a café whaba megyünk, de mint aznap minden tervünk, ez is borult, és aztán 1 kis bár túra után sikerült kikötnünk a mindenkinek megfelelő helyen, éééééés partypartyparty hajnalig.
Vasárnap fél2ig aludtam, szerintem életemben először aludtam ennyit egyhuzamban, és nem emlékszem, mikor voltam utoljára ennyire kipihent. Rám is fért, mintha 1 évet pihentem volna ki.
Aztán Vasárnap ismét összedugtuk a fejünket Verával, Ágival és Misivel repjegyügyileg, és pár óra alatt lefixáltuk, hogy hétfőn vagy kedden este foglalunk, csak még azt nem tudtuk, hogy mit és hova:)
Így persze nem is foglalunk. Helyette elmentem Núval Harry Potterezni, és igen és igen és igen, jóóóóó.
Éééééééééééés rövid hét volt, csütörtökön hálaadás, úgyhogy 4 nap szüneeeeeeeeeeeeet. Húúú nagyon jól telt az egész:) Szerda este megjött Misi Bostonból, Áginál aludt, és csütörtökön együtt vágtunk neki az Almának. Reggel lufis parádé, macy's day parade, igen a geen day féle:) http://www.youtube.com/watch?v=3j2aRHWcizs
Aztán mászkáltunk minden felé:Flat Iron, Union Squere, Astor Place, őőőőő végül City Hall,Wall Street, Time Square és és és még sokminden egyéb. Közben beszereztük a kötelező szuveníreket (van hűtőőőőőmágnesem vééégre!) elfogyasztottuk hálaadásnapi ebédünket és vacsoránkat(na ez 1 vicces sztori, úgy volt, hogy nálunk főzünk, de előző este összerúgtuk a port Sarahval a nagy szeretet nevében, és nem lett volna jó ötlet, ha mi egy légtérben tartózkodunk, így az volt a terv, hogy Áginál főzünk inkább, de senkinek nem volt kedveórákig főzöcskézni, mindannyian inkább várostnéztünk volna inkább, úgyhogy ezt is tettük, és a hálaadás ebédet 1 vietnámi kifőzdében fogyasztottuk el nagy vidáman, a vacsorát meg le se merem írni, hogy hol:)Szóval a nagy pulykázás elmaradt, de senki sem bánta. Végül is pont annyit jelent számunkra ez az ünnep, mint a muzulmánoknak a karácsony) Majd Misi kérésére elmentünk a How I Met Your Mother bárba, és elég jó döntésnek bizonyult.
Péntek reggel beszereztem 1 elektromos radiátort, mert a fűtés még mindig nem az igazi, majd átjött hozzám Misi és Ági (Misi átköltözött, mert péntektől nálam aludt), hogy majd repjegyet foglalunk. 2 óra hosszas keresgélés után mindhárman kimondtuk a már korábban mindannyiunkban megfogalmazódott végkövetkeztetést, a wesztkószttripnek elég húzós az ára, talán nem oda kéne.Abban maradtunk, hogy este ismét összegyűlünk töprengeni:)vagy huszadjára:)
Közben megjött Dani Trentonból, és 4en átmentünk Ágihoz , mert oda érkezett Anita és Péter Washingtonból (szóval asszem ísztkószt találka volt, és immár 6an túristáskodtunk. Közös ebéd, Empire State Building, Bryant Park,Time Square, majd felmentünk hozzánk jegyet foglalni:) Immár 6an állapítottuk meg, hogy a wesztkósztrip nem olyan nyerő, és máshova kéne:)Felmerült Texas és New Orleans, osztottunk szoroztunk, töprengtünk és megegyeztünk, hogy másnap reggel pontot teszünk a végére, és foglalunk. Az még nem volt világos, hogy hova, de ettől az apró zavaró tényezőtől eltekintve, mindenki készen áll a másnapi foglalásra:)
Ági, Péter és Anita átmentek Ágihoz aludni, mi meg Misivel és Danival 1 üveg bor és vicces magyar zene mellett összedobtuk éjjel a haditervet az utazásra. Jött az ihlet, megyünk Houstonba, Austinba, San Antonioba éééééééééés szilveszterre New Orleansba.Juhhhhúúúúúú. Ennyi. Másnap reggel tájékoztattuk Ágit az új tervről, rábólintott, közölte a hírt Verával(ő szintén utazik velünk, csak most hálaadásra elutazott NYból, szegény ő is nagy nehezen rábólintott, bár a szíve a wesztkósztra húzza. Megígértük neki, hogy tavasszal bepótoljuk féláron), és a tettek mezejére léptünk. Ágival és Misivel lefoglaltuk a jegyeket magunknak meg Verának, és irány a dél. Juppíííííí. 10 napos szünet, waaaaaa alig várom.
Aztán a szombat további részét szintén a városban töltöttük 6an, plusz csatlakozott Núria is, aki egész sok magyar kifejezést megtanult tőlem, és a magyartudásával mindenkit lenyűgöz:) Downtownban séta, hajókázás a Szabadságszoborhoz, Brooklyn híd, karácsonyi vásár, sörfőzde (ú megjött a tél és erőteljesen közeleg a karácsony. azt hiszem november és december az a 2 hónap, amit a legnehezebben viselek az évben, igazából kitörölném őket a naptárból. hahhhh legyen már tavaaaaaaaaaaaaaaaaasz),
Este felmentünk Misivel Danival és Núval hozzánk főzni az esti party előtt és nekiálltunk viszkizni a nagy örömre, hogy van jegyünk. Hááááááááát azt hiszem a viszki Dóri mérkőzést a viszki fölényesen nyerte,de azt is mondhatnám, hogy kiütéssel.Már teljes harci díszben voltunk, indulásra majdnem teljesen készen, amikor meghallottam, hogy az ágyam gyengéden hívogat, a viszki meg teljes erővel tuszkol az ágy felé. Szóval engedtem a nyomásnak, és mondtam a többieknek, hogy nemsokára indulhatunk a bárba, ahol találkozunk a többiekkel, csak beugrok a szobámba 1 percre. :) Nú azt hiszem hamar átlátta a helyzetet, betakargatott és lekapcsolta a villanyt:) Nahh szóval a szombat esti láz ezúttal elmaradt számomra, viszont nem fáztam éjjel.:)
Ma meg, vasárnap elmentünk Danival vásárolni. Azt hiszem a kelleténél kevesebb téli cuccot hoztam, és nyári cuccokkal és harisnyákkal tölthettem meg azt a 2 bikabőröndöt anno, mert olyan kevésnek tűnik a téli készletem, de most elkezdtem szorgosan pótolni.Aztán igazából ennyi, a vásárlással el is ment a nap.:)Mondjuk nem csoda, minden boltban órákat töltöttünk, egyrészt a boltok mérete miatt, másrészt hihetetlen embertömegen kellett átvergődnünk.Jahh és még a csapból is a karácsony folyik, már most, mindenhol. (nemmmmmmmmmmmmmmmmmmmmbííííííííííííírom a karácsonyt, amúgy sem, itt és most meg valahogy különösen nem fűlik hozzá a fogam. tavaaaaaaaaaaaaaaaaaaaszt, húsvétot, melegeeeeet)
A karácsonyi sokkot leszámítva hihetetlen szuper volt ez a 4 nap, a kint tartózkodásom legjobb hétvégéje.
A személyiségfejlődésem terén icipici előrelépést véltem felfedezni, a nagy áttörésre még várok:) Ezt az is alátámasztja, hogy múlthéten eltűnt a malám bojtja, de maga a mala még mindig pimaszul himbálózik a nyakamban. Hát, több mint a semmi, nem kapkodom el a fejlődést:)
Emellett sürgősen neki kell állnom fodrászt keresni, mert a hajam kezd önálló életet élni, és már nem sokáig fogom tudni kordában tartani. Az amszterdami fodrászos kalandom óta kicsit tartok ettől az élménytől, mert annak végül az lett a vége, hogy hazarepültem Pestre 1 vágásra, de ez innen most kicsit drága hajvágás lenne, úgyhogy itt helyben kell orvosolni a problémát:)
Nahh, hát akkor most ennyi mára, folty köv:)
2010. november 29., hétfő
2010. november 17., szerda
A spoonful of sugar
Nahh akkor in medias res összefoglalom a dolgok eddigi állását, csak úgy nonconcept.
A szobámat immmmádom. A múlt héten valamelyik éjszaka Núriával és Mirénnel kiaplikáltuk a légkondit az ablakomból, így már le lehet rendesen csukni, és nem süvít be a szél, szóval azóta egész kellemes a klíma. Mondjuk én 30 fok alatt nem igazán érzem komfortosan magam, szóval be fogok szerezni vlmi elektromos fűtőtestet, de már az is maga a mennyország, hogy nem kell 2 pulcsiban, 2 melegítőnadrágban, sálban és kesztyűben aludnom, úgyhogy a korábbi állapotokhoz képest határozottan trópusi a hőmérséklet.:) Vasárnap pedig elmentem 1 tibeti boltba, és beszerváltam 1 csomó csomó "dísztárgyat", úgyhogy most már nagyon otthonos ez a kis kuckó. Képek, idézetek, és 1 hatalmas mandalás faltakaró az ágyam fölött. A boltban uralkodnom kellett magamon, hogy ne vásároljak fel mindent, mert a végén úgy nézne ki a szobám, mint 1 buddhista szentély, ami ugye 1 kicsit sok lenne a jóból.:) A szentélyem fő helyén természetesen a boszorkáktól kapott képem foglal helyet, és akárhányszor ránézek, mosolyt csal az arcomra.Vagyis, mindig jól indul a nap. Köszi csajok! Amúgy ezt már a beköltözésemkor kitettem, csak nem emléxem, hogy írtam-e.
Éséésésésés végre vettem ipari mennyiségű füldugót, így már nem ébredek fel minden reggel 6kor arra, hogy a lakótársam zuhanyzik. A szobám közvetlenül a zuhanyzó mellett van, s csak 1 papírvékony fal választ el tőle. Sarah minden reggel 6kor kel, és betrappol a zuhanyzóban, ahol ha felkapcsolja a villanyt (és persze hogy felkapcsolja) automatikusan bekapcsol a stílfűrész hangjára emlékeztető légkondi is.Szóval eddig én is minden reggel 6kor keltem és friss és üde voltam minden nap, de a kis lila füldugóim mostantól megváltást jelentenek.
A múlt hét elég eseménydúsan telt:
mozi ( végre nem aludtam el a film közben!)
MARY POPPINS(imádombeleszerettemvégemmindennapazthallgatom),
comedy a Don't Tell Mamma-ban,
Central Parkban Verával sétálgatás és fényképezés(fb) (múzeumba indultunk, de olyan szépen sütött a Nap, hogy a kulturprogramokat majd a szürke téli napokra halasztjuk, plusz a múzeum előtt játszó utcazenészek meggyőztek, hogy ne menjünk be ) ,
Gospel (nekem nagyon vicces, mesterkélt és sokkoló. Hogy a pap minden második szava az ámen, minden harmadik meg a hallelujah, már önmagában döbbenet volt, de a mélypont akkor következett be, amikor 1 idősebb hölgy egyszer csak dögkeselyűre emlékeztető visítással elkezdte osztani az "áldást", amit a jelenlévők átszellemülve fogadtak. Azonnal le kellett zárnom minden csatornámat, hogy be ne jusson semmi abból az eszeveszett üvöltésből.Szerintem egyébként sokkot kaptam, még most is beleborzongok, ha rágondolok. Egyszer jó volt megnézni, de azt hiszem nem fogok rászokni:))
NBA meccs: New York Knicks vs Houston Rockets. vaaaaaaaaaa hihetetlen show volt, pont mint a filmekben:) a méretekbe még majd 2 hónap után is beleszédülök:)
Jahh, és többetek íméles és szkájpos kérdésére reagálva, a nyomtató jól van, él és virul. Leírom, hogy hogyan sikerült betörni azt a sátán kutyáját, mert régen volt már részem ennyire abszurd helyzetben.Így utólag elég viccesnek látom a szitut, de közben nem volt olyan természetes a mosolyom.
Zozó volt olyan drága és türelmes, hogy végigasszisztálta a műtétet skype és a teamviewer segítségével(képernyőmegosztó program, ő az ő gépén látja az én képernyőmet, sőt, nem csak látja, de a távolból hozzáférése van a gépemhez, és ő irányítja a történéseket) Nahh természetesen a gépen, ahova telepíteni kellett a nyomtatót, nem működött a skype mikrofonja és fülese( mala suerte), így 1 másik gépen futott a skype, és ahhoz voltam hozzákötve a fülessel. Nyilván a füles zsinórja nem volt elég hosszú ahhoz, hogy teljesen elérjen a megbuherálandó gépig,amin meg a teamviewer futott és a telepítés zajlott, így félig hallottam a fülhallgatón kapott instrukciókat, félig láttam a képernyőt, amin telepítettem, és félig ültem a székemen, hogy ki ne rántsam a fülest a másik gépből.
Ez már önmagában vicces volt, de aztán kiderült, hogy hiába sikerült ugyan ádáz küzdelem során kifeszítenem a CD tartót, a gép nem olvassa be telepítő CD-t (mala suerte 2), így 1 pillanatra mission impossible-nek éreztem ezt a hadműveletet. Nohh de akkor Zozó felvilágosított, hogy a HP oldaláról letölthető vlmi csoda, aminek a segítségével a telepítő lemez nélkül is abszolválható a telepítés. Nahh, most már ezt is tudom, és immár semmilyen akadály nem állt az utamba.Ha csak az nem, hogy közben Zozó és a telepítő olyan technikai kérdéseket tett fel nekem a nyomtatóról, amire nem éreztem eléggé felkészültnek magamat, de végül is az asztal alatt csúszva-mászva zsinórokat keresgélve kilogikáztam a válaszokat és röpke 1 óra után a nyomtató berregve és kattogva kiköpte az első tesztoldalt magából.Mintha maga a Taigetosz esett volna le a szívemről. Persze az asztal alatt történő kúszás közben kiszakadt a neccharisnyám, de ezek után ezt már sztoikus nyugalommal konstatáltam.
Aztán gondoltam, immár rutinból telepítem a masinát a többi 4 gépre is, bízva abban, hogy az már kevésbé lesz időigényes és megpróbáltatásokkal teli, de hamar rá kellett jönnöm, hogy tévedtem. Az én gépem kapásból azt írta ki, hogy fatal error történt a telepítés közben (mala suerte3: joder, joder, joder, joder), így 1 időre pihentetem a kérdést.:)
Útközben hazafelé a lyukas harisnyámban úgy éreztem, hogy bármelyik józsefvárosi szakadt ribanccal fel tudnám venni a versenyt, és külön öröm volt minderre a latin gettóm közepén rádöbbenni:) De amúgy 1 cseppet sem zavart, mert hogy péntek este volt, popcsajoksatöbbi, juhhhúúúúúú!
és íme valami meglepetés(tudom tudom képeket kértetek, de arra ott van a fb): http://www.youtube.com/watch?v=JMGixI2QTX4&playnext=1&list=PL7DD66DC85EED9E99&index=3
A távkapcsolat amúgy nem annyira zökkenőmentes, mint ahogy azt én korábban elképzeltem, és akkor ez most 1 kurva erős eufemizmus volt.
Ennyi mára, holnap West Side Story:))))))))))))))))))!
A szobámat immmmádom. A múlt héten valamelyik éjszaka Núriával és Mirénnel kiaplikáltuk a légkondit az ablakomból, így már le lehet rendesen csukni, és nem süvít be a szél, szóval azóta egész kellemes a klíma. Mondjuk én 30 fok alatt nem igazán érzem komfortosan magam, szóval be fogok szerezni vlmi elektromos fűtőtestet, de már az is maga a mennyország, hogy nem kell 2 pulcsiban, 2 melegítőnadrágban, sálban és kesztyűben aludnom, úgyhogy a korábbi állapotokhoz képest határozottan trópusi a hőmérséklet.:) Vasárnap pedig elmentem 1 tibeti boltba, és beszerváltam 1 csomó csomó "dísztárgyat", úgyhogy most már nagyon otthonos ez a kis kuckó. Képek, idézetek, és 1 hatalmas mandalás faltakaró az ágyam fölött. A boltban uralkodnom kellett magamon, hogy ne vásároljak fel mindent, mert a végén úgy nézne ki a szobám, mint 1 buddhista szentély, ami ugye 1 kicsit sok lenne a jóból.:) A szentélyem fő helyén természetesen a boszorkáktól kapott képem foglal helyet, és akárhányszor ránézek, mosolyt csal az arcomra.Vagyis, mindig jól indul a nap. Köszi csajok! Amúgy ezt már a beköltözésemkor kitettem, csak nem emléxem, hogy írtam-e.
Éséésésésés végre vettem ipari mennyiségű füldugót, így már nem ébredek fel minden reggel 6kor arra, hogy a lakótársam zuhanyzik. A szobám közvetlenül a zuhanyzó mellett van, s csak 1 papírvékony fal választ el tőle. Sarah minden reggel 6kor kel, és betrappol a zuhanyzóban, ahol ha felkapcsolja a villanyt (és persze hogy felkapcsolja) automatikusan bekapcsol a stílfűrész hangjára emlékeztető légkondi is.Szóval eddig én is minden reggel 6kor keltem és friss és üde voltam minden nap, de a kis lila füldugóim mostantól megváltást jelentenek.
A múlt hét elég eseménydúsan telt:
mozi ( végre nem aludtam el a film közben!)
MARY POPPINS(imádombeleszerettemvégemmindennapazthallgatom),
comedy a Don't Tell Mamma-ban,
Central Parkban Verával sétálgatás és fényképezés(fb) (múzeumba indultunk, de olyan szépen sütött a Nap, hogy a kulturprogramokat majd a szürke téli napokra halasztjuk, plusz a múzeum előtt játszó utcazenészek meggyőztek, hogy ne menjünk be ) ,
Gospel (nekem nagyon vicces, mesterkélt és sokkoló. Hogy a pap minden második szava az ámen, minden harmadik meg a hallelujah, már önmagában döbbenet volt, de a mélypont akkor következett be, amikor 1 idősebb hölgy egyszer csak dögkeselyűre emlékeztető visítással elkezdte osztani az "áldást", amit a jelenlévők átszellemülve fogadtak. Azonnal le kellett zárnom minden csatornámat, hogy be ne jusson semmi abból az eszeveszett üvöltésből.Szerintem egyébként sokkot kaptam, még most is beleborzongok, ha rágondolok. Egyszer jó volt megnézni, de azt hiszem nem fogok rászokni:))
NBA meccs: New York Knicks vs Houston Rockets. vaaaaaaaaaa hihetetlen show volt, pont mint a filmekben:) a méretekbe még majd 2 hónap után is beleszédülök:)
Jahh, és többetek íméles és szkájpos kérdésére reagálva, a nyomtató jól van, él és virul. Leírom, hogy hogyan sikerült betörni azt a sátán kutyáját, mert régen volt már részem ennyire abszurd helyzetben.Így utólag elég viccesnek látom a szitut, de közben nem volt olyan természetes a mosolyom.
Zozó volt olyan drága és türelmes, hogy végigasszisztálta a műtétet skype és a teamviewer segítségével(képernyőmegosztó program, ő az ő gépén látja az én képernyőmet, sőt, nem csak látja, de a távolból hozzáférése van a gépemhez, és ő irányítja a történéseket) Nahh természetesen a gépen, ahova telepíteni kellett a nyomtatót, nem működött a skype mikrofonja és fülese( mala suerte), így 1 másik gépen futott a skype, és ahhoz voltam hozzákötve a fülessel. Nyilván a füles zsinórja nem volt elég hosszú ahhoz, hogy teljesen elérjen a megbuherálandó gépig,amin meg a teamviewer futott és a telepítés zajlott, így félig hallottam a fülhallgatón kapott instrukciókat, félig láttam a képernyőt, amin telepítettem, és félig ültem a székemen, hogy ki ne rántsam a fülest a másik gépből.
Ez már önmagában vicces volt, de aztán kiderült, hogy hiába sikerült ugyan ádáz küzdelem során kifeszítenem a CD tartót, a gép nem olvassa be telepítő CD-t (mala suerte 2), így 1 pillanatra mission impossible-nek éreztem ezt a hadműveletet. Nohh de akkor Zozó felvilágosított, hogy a HP oldaláról letölthető vlmi csoda, aminek a segítségével a telepítő lemez nélkül is abszolválható a telepítés. Nahh, most már ezt is tudom, és immár semmilyen akadály nem állt az utamba.Ha csak az nem, hogy közben Zozó és a telepítő olyan technikai kérdéseket tett fel nekem a nyomtatóról, amire nem éreztem eléggé felkészültnek magamat, de végül is az asztal alatt csúszva-mászva zsinórokat keresgélve kilogikáztam a válaszokat és röpke 1 óra után a nyomtató berregve és kattogva kiköpte az első tesztoldalt magából.Mintha maga a Taigetosz esett volna le a szívemről. Persze az asztal alatt történő kúszás közben kiszakadt a neccharisnyám, de ezek után ezt már sztoikus nyugalommal konstatáltam.
Aztán gondoltam, immár rutinból telepítem a masinát a többi 4 gépre is, bízva abban, hogy az már kevésbé lesz időigényes és megpróbáltatásokkal teli, de hamar rá kellett jönnöm, hogy tévedtem. Az én gépem kapásból azt írta ki, hogy fatal error történt a telepítés közben (mala suerte3: joder, joder, joder, joder), így 1 időre pihentetem a kérdést.:)
Útközben hazafelé a lyukas harisnyámban úgy éreztem, hogy bármelyik józsefvárosi szakadt ribanccal fel tudnám venni a versenyt, és külön öröm volt minderre a latin gettóm közepén rádöbbenni:) De amúgy 1 cseppet sem zavart, mert hogy péntek este volt, popcsajoksatöbbi, juhhhúúúúúú!
és íme valami meglepetés(tudom tudom képeket kértetek, de arra ott van a fb): http://www.youtube.com/watch?v=JMGixI2QTX4&playnext=1&list=PL7DD66DC85EED9E99&index=3
A távkapcsolat amúgy nem annyira zökkenőmentes, mint ahogy azt én korábban elképzeltem, és akkor ez most 1 kurva erős eufemizmus volt.
Ennyi mára, holnap West Side Story:))))))))))))))))))!
2010. november 8., hétfő
Az ezerarcú város
Náhh újra itt, 1 szuper hétvége után.
Pénteken nem volt már túl sok erőnk bulizni menni, legalább is nekem nem, az biztos, így maradt az otthon főzés-sörözés Núval Ágival és Verával. Megbeszéltük, hogy mindenkinek olyan hete volt, amit szívesen kitörölne az életéből (kivéve Áginak, ezért őt diszkvalifikáljuk), hosszú munkanapokkal és kevés alvással.
Szombaton elmentünk Alessiával Brooklynba, és mindketten beleszerettünk abba a részbe. Érdekesen indult a dolog, mert nála volt útikönyv és ő volt a térképész, de hamar rájöttem, hogy ez nem biztos, hogy jó ötlet.Azon kaptam magam, hogy 1 pillanat alatt eltévedt(ünk), és nekem kellett irányba tenni magunkat. (Ami eleve abszurd, hiszen erőteljes kihívásokkal küzdök a tájékozódás terén, szóval kicsit olyan vak vezet világtalant szitunak éreztem, de végül sikerült abszolválnunk) (Amúgy a tájékozódásról ugrott be valami:alapvetően elég könnyen eltévedek olyan városokban, ahol annyira nem érzem magam otthon, pl Pesten vagy NYban.De pl van néhány város, ahol 3 perc után otthon érzem magam, és térkép nélkül megérzésre bárhova odatalálok,és sosem tévedek el, pl Amszterdam, Sevilla vagy akár Velence.
Hogy valaha is otthon fogom-e érezni magam NYban? Nem hiszem. Hogy tetszik-e a város? Nagyon. De muszáj vennem 1 útikönyvet, mert eddig ugye elvből nem vettem, hiszen jobban szeretem a városokat saját magam felfedezni, nem mások szemüvegén keresztül, de másfél hónap után be kell látnom, hogy ez NYC esetén teljességgel lehetetlen.:) Szóval be kell szereznem 1 Lonely Planet-et.)
Nohh aztán sétálgattunk Brooklynban, és igen, tudnék ott lakni. Nagyon is. Persze tetszett a Brooklyn Promanade is, ahonnan rá lehet látni Manhattanre(képek nemsokára fészbúkon) de igazából a régi barna téglás házak ragadtak magukkal. De nagyon. Ha nem lenne ilyen messze az irodától, tuti oda költöznék. Picit úgy éreztem magam, mint Amszterdamban, pedig nem sok a hasonlóság, inkább csak az érzés.
Aztán sétálgattunk a Dumbo-ban, betértünk a kis kortárs galériákba, és elhatároztam, hogy a november a városnézésről és a kulturálódásról fog szólni:) Októberben állandóan buliztam, a nagy sokkra ugye, hogy kint vagyok:) és nem volt erőm a hétvégeken mászkálni, csak szórakozóhelyekre, utána meg csak pihegtem.De mostantóóóóól minden más lesz!:)
Nohh aztán Brooklyn után találkoztunk Núval és 1 spanyol barátnőjével, aki nálunk lakik most 2 hétig. Ismét az éneklős Sturdustban kötöttünk ki, aztán meg 1 ír kocsmában. No az nagyon vicces volt, hamar leesett mindannyiunknak, hogy 1 meleg party kellős közepébe csöppentünk. Ez van, de legalább nyugodt esténk volt:)
Vasárnap pedig irány a NYC Marathon.Waaaaaaaa annyira jó volt. Ilyenkor döbbenek rá a város méreteire... 45 ezer futó, kb 2 millió néző és 42 kilóméter....hihetetlen, a mindennapok hősei. Megbeszéltük Núval, hogy ha végre kimegyek a CP-be futni,s nem csak ígérgetem,akkor kijön szurkolni és bíztatni. Ő amúgy néha szokott kocogni, úgyhogy már tudom is, mi lesz a karácsonyi ajándéka. :)(jajjjj karácsony, neeeeeeeeeeeeeeeehhheehehheehheee neeeeeeee, ne neee nemakkarommmmmmm)
Aztán kikötöttünk a Lincoln Centerben és elhatároztuk, hogy szerzünk jegyet a Carmenre, végül a Washington téren és Greenwich Village-ben fejeztük be az estét, 1 káráokí bárban.(ez még akár kulturprogramként is felfogható, ugye?:) Tök jó volt Verával beszélgetni, kiderült, hogy a munka terén egy cipőben járunk, és nem vagyok egyedül. Köszi Vera, köszi HAESF:)
A lakásban amúgy kezd melegebb lenni, a fűtőtest már nem jéghideg, de Nicky ma is felhívta őket, hogy azért ennél jobban be kéne izzítani a szenet, mert ez még mindig elég sovány. Így holnap vagy szerdán ismét kijönnek, immár harmadjára. Amúgy most minden este sütünk-főzünk, így a konyhában és a nappaliban egész jó a klíma. Azon gondolkoztunk, hogy mindannyian kiköltözünk a nappaliba, úgyis imádunk együtt lenni.:)
Más:
Még otthon elhatároztam, hogy felkeresek kint 1 prana tanfolyamot, de eddig csak egy 2000 dollár körüli prana joga instruktor képzőt találtam, illetve rábukkantam 1 csoportra, akik 1 McDonald's ban szoktak találkozni:) Azt hiszem folytatom a keresgélést...:)
Pénteken nem volt már túl sok erőnk bulizni menni, legalább is nekem nem, az biztos, így maradt az otthon főzés-sörözés Núval Ágival és Verával. Megbeszéltük, hogy mindenkinek olyan hete volt, amit szívesen kitörölne az életéből (kivéve Áginak, ezért őt diszkvalifikáljuk), hosszú munkanapokkal és kevés alvással.
Szombaton elmentünk Alessiával Brooklynba, és mindketten beleszerettünk abba a részbe. Érdekesen indult a dolog, mert nála volt útikönyv és ő volt a térképész, de hamar rájöttem, hogy ez nem biztos, hogy jó ötlet.Azon kaptam magam, hogy 1 pillanat alatt eltévedt(ünk), és nekem kellett irányba tenni magunkat. (Ami eleve abszurd, hiszen erőteljes kihívásokkal küzdök a tájékozódás terén, szóval kicsit olyan vak vezet világtalant szitunak éreztem, de végül sikerült abszolválnunk) (Amúgy a tájékozódásról ugrott be valami:alapvetően elég könnyen eltévedek olyan városokban, ahol annyira nem érzem magam otthon, pl Pesten vagy NYban.De pl van néhány város, ahol 3 perc után otthon érzem magam, és térkép nélkül megérzésre bárhova odatalálok,és sosem tévedek el, pl Amszterdam, Sevilla vagy akár Velence.
Hogy valaha is otthon fogom-e érezni magam NYban? Nem hiszem. Hogy tetszik-e a város? Nagyon. De muszáj vennem 1 útikönyvet, mert eddig ugye elvből nem vettem, hiszen jobban szeretem a városokat saját magam felfedezni, nem mások szemüvegén keresztül, de másfél hónap után be kell látnom, hogy ez NYC esetén teljességgel lehetetlen.:) Szóval be kell szereznem 1 Lonely Planet-et.)
Nohh aztán sétálgattunk Brooklynban, és igen, tudnék ott lakni. Nagyon is. Persze tetszett a Brooklyn Promanade is, ahonnan rá lehet látni Manhattanre(képek nemsokára fészbúkon) de igazából a régi barna téglás házak ragadtak magukkal. De nagyon. Ha nem lenne ilyen messze az irodától, tuti oda költöznék. Picit úgy éreztem magam, mint Amszterdamban, pedig nem sok a hasonlóság, inkább csak az érzés.
Aztán sétálgattunk a Dumbo-ban, betértünk a kis kortárs galériákba, és elhatároztam, hogy a november a városnézésről és a kulturálódásról fog szólni:) Októberben állandóan buliztam, a nagy sokkra ugye, hogy kint vagyok:) és nem volt erőm a hétvégeken mászkálni, csak szórakozóhelyekre, utána meg csak pihegtem.De mostantóóóóól minden más lesz!:)
Nohh aztán Brooklyn után találkoztunk Núval és 1 spanyol barátnőjével, aki nálunk lakik most 2 hétig. Ismét az éneklős Sturdustban kötöttünk ki, aztán meg 1 ír kocsmában. No az nagyon vicces volt, hamar leesett mindannyiunknak, hogy 1 meleg party kellős közepébe csöppentünk. Ez van, de legalább nyugodt esténk volt:)
Vasárnap pedig irány a NYC Marathon.Waaaaaaaa annyira jó volt. Ilyenkor döbbenek rá a város méreteire... 45 ezer futó, kb 2 millió néző és 42 kilóméter....hihetetlen, a mindennapok hősei. Megbeszéltük Núval, hogy ha végre kimegyek a CP-be futni,s nem csak ígérgetem,akkor kijön szurkolni és bíztatni. Ő amúgy néha szokott kocogni, úgyhogy már tudom is, mi lesz a karácsonyi ajándéka. :)(jajjjj karácsony, neeeeeeeeeeeeeeeehhheehehheehheee neeeeeeee, ne neee nemakkarommmmmmm)
Aztán kikötöttünk a Lincoln Centerben és elhatároztuk, hogy szerzünk jegyet a Carmenre, végül a Washington téren és Greenwich Village-ben fejeztük be az estét, 1 káráokí bárban.(ez még akár kulturprogramként is felfogható, ugye?:) Tök jó volt Verával beszélgetni, kiderült, hogy a munka terén egy cipőben járunk, és nem vagyok egyedül. Köszi Vera, köszi HAESF:)
A lakásban amúgy kezd melegebb lenni, a fűtőtest már nem jéghideg, de Nicky ma is felhívta őket, hogy azért ennél jobban be kéne izzítani a szenet, mert ez még mindig elég sovány. Így holnap vagy szerdán ismét kijönnek, immár harmadjára. Amúgy most minden este sütünk-főzünk, így a konyhában és a nappaliban egész jó a klíma. Azon gondolkoztunk, hogy mindannyian kiköltözünk a nappaliba, úgyis imádunk együtt lenni.:)
Más:
Még otthon elhatároztam, hogy felkeresek kint 1 prana tanfolyamot, de eddig csak egy 2000 dollár körüli prana joga instruktor képzőt találtam, illetve rábukkantam 1 csoportra, akik 1 McDonald's ban szoktak találkozni:) Azt hiszem folytatom a keresgélést...:)
2010. november 4., csütörtök
szőrvájvör 2
Hahhh, ahh waaaaahhhhhhaaaa! na tegnap beszéltem vlmi szerelőféleséggel, aki megígérte, hogy kijön és tesz vlmit a fagyhalálunk ellen. Ma voltak itt, Vivit sikerült rávennem, hogy teperjen haza. Olyan 2 körül ébresztettem fel, nem volt otthon, de meggyőztem, hogy ez hosszútávon jobb lesz neki, mint a menedzserével való hancúrozás, úgyhogy por favor, menjen haza, és engedje be a szerelőt, mert én dolgozom, és nem tudok hazamenni.
Bütyköltek vlmit, de sajnos még mindig hideg a fűtőtest, azt ígérték még visszajönnek 1 másik nap.Sztem csak így akarnak költözésre bírni, mert mindenki utálja Nickyt a házban (mint ahogy azt a szomszédoktól megtudtam) Nickynek amúgy az előző helyéről költöznie kellett, mert 300 fős partyt rendezett a lakásban, és a szomszédok nem tolerálták, Az 1ik itteni lakó elmondása szerint most is meg van ez a jó szokása, és vadidegenek használják a lakást hostelként, és állandóan partyznak....Nos, ez igen, a ház teli van kócsszörfösökkel,amit imádok, én is így kerültem ide. Most sajna alig vannak, úgyhogy hiányoznak is. Na persze a 9 ember a nappaliban kicsit tényleg sok volt.:) De a lényeg, ami lényeg, én innen biztos nem költözöm, azt a 2 bivaly bőröndöt majd csak 1 év múlva akarom látni. Le sem tudnám vinni a lépcsőn, max az ablakon dobnám ki:)
Ma és tegnap ádáz és elszánt küzdelmet folytattam 2 nyomtatóval. Pár napja kiderült, hogy az 1ik nyomtató makrancoskodik és nem nyomtat. Zsófi mondta, hogy az a nyomtató elég szeszélyes, de szerintem ez nem elég kifejező. Az a nyomtató maga a SÁTÁN KUTYÁJA, és morogva vicsorog rám a sarokban. Minden trükköt kipróbáltam, ami korábban bejött és működésre bírta, de semmi. Aztán röppent felém a telepítőlemez hogy installáljam újra :(
Neki is kezdtem Zozó és a Teamviewer segítségével, vagyis ő ellenőrizte, hogy minden okés e, de nem volt az. Aztán kilogikáztuk, hogy a szervergépen kellene újratelepíteni, de Zozó ettől óvva int, mert tudja, hogy hogy állok az informatikával, és kinyírnám az egész rendszert:) Ma is próbálkoztam, és kiderítettem, hogy a szerver gépen nem jó a CD tatró reteszke, beszéltem is Zsófival róla, aki megerősített ebben a felfedezésemben. Aztán végül hosszas nyomogatás, feszítgetés és imádság után valami csoda hatására kinyílt a szája, és leharapta a kezem. Azóta megszelídítettem és már nyitható, úgyhogy már elvileg technikai akadálya sincs az újratelepítésnek, csak a szaktudásom hiánya:) (És a kezem is megúszta néhány karcolással) De Zozót rávettem, hogy valamelyik nap a teamviever áldásos közreműködésével segítsen ebben, és mivel látta rajtam a kétségbeesést, asszem beadja a derekát:) Ugye Zozóóóó? Légyszi légyszi légyszi:) Meghálálom:)
Nahh aztán ma kiderült, hogy 1 másik nyomtatóval is bibi van, és az is rám várna.Már éppen kezdtem megfeledkezni a Sátán Kutyájának problémájáról, de amikor ezt az újabb technikai malőrt megemlítette nekem Memi néni, a számba haraptam, és azt hittem hogy ott menten megáll a szívem, és holtan esek össze a padlószőnyegen. Ott amúgy biztonságban vagyok ilyen szinten, mert ilyen helyzetekben nem fenyeget a fagyhalál, hiszen jó meleg van:)Miután sikerült újraindítanom a szívműködésem, oda pattantam, hogy elhárítsam a zavart. MÁSFÉL ÓRA nyitogatás, csukogatás, huzavona,babrálódás, legmocskosabb szitkozódás és a legalázatosabb ima után nem tudom, hogy hogyan, de sikerült újra életet lehelni a masinába. Már nem tépi a papírt és szebben nyomtat mint valaha. A Sátán még mindig ott vicsorog és továbbra sem moccan,de azt hiszem erről muszáj picit elfeledkeznem, különben azzal a fenevaddal fogok álmodni. A munka szakmai része amúgy jó, csak az utóbbi napokban felemésztették az energiámat a gépek. Azt hiszem abban a korban kellett volna születnem, amikor tintával és lúdtollal sokszorosítottak az emberek. Gyopi, ha beindul a biotanyád, kérlek szólj, és azonnal csatlakozom, megváltás lenne számomra. Zozó is ilyesmit fontolgat, és ma én is komolyan elgondolkoztam rajta:)
A hűtőm még mindig üres, ma is 9 után jöttem haza, de szerencsére most is kaptam 1 kis melegételt itthon. Tiszta hajléktalanszálló:) Azt hiszem a bevásárlást reggelre kéne áttennem, és munka után el kélne császkálnom valamerre, úgy, ahogy azt tettem eddig is, különben bekattanok. Nahh, majd holnaptól ismét belevetem a társasági életbe magam. Mondjuk így legalább írok a blogomba, és anyu nem aggódik annyira, hogy élek-e még:) Igen Anyu élek, ne aggódj!:) És az a jó jel, ha minél kevesebbet írok ide....:)
Bütyköltek vlmit, de sajnos még mindig hideg a fűtőtest, azt ígérték még visszajönnek 1 másik nap.Sztem csak így akarnak költözésre bírni, mert mindenki utálja Nickyt a házban (mint ahogy azt a szomszédoktól megtudtam) Nickynek amúgy az előző helyéről költöznie kellett, mert 300 fős partyt rendezett a lakásban, és a szomszédok nem tolerálták, Az 1ik itteni lakó elmondása szerint most is meg van ez a jó szokása, és vadidegenek használják a lakást hostelként, és állandóan partyznak....Nos, ez igen, a ház teli van kócsszörfösökkel,amit imádok, én is így kerültem ide. Most sajna alig vannak, úgyhogy hiányoznak is. Na persze a 9 ember a nappaliban kicsit tényleg sok volt.:) De a lényeg, ami lényeg, én innen biztos nem költözöm, azt a 2 bivaly bőröndöt majd csak 1 év múlva akarom látni. Le sem tudnám vinni a lépcsőn, max az ablakon dobnám ki:)
Ma és tegnap ádáz és elszánt küzdelmet folytattam 2 nyomtatóval. Pár napja kiderült, hogy az 1ik nyomtató makrancoskodik és nem nyomtat. Zsófi mondta, hogy az a nyomtató elég szeszélyes, de szerintem ez nem elég kifejező. Az a nyomtató maga a SÁTÁN KUTYÁJA, és morogva vicsorog rám a sarokban. Minden trükköt kipróbáltam, ami korábban bejött és működésre bírta, de semmi. Aztán röppent felém a telepítőlemez hogy installáljam újra :(
Neki is kezdtem Zozó és a Teamviewer segítségével, vagyis ő ellenőrizte, hogy minden okés e, de nem volt az. Aztán kilogikáztuk, hogy a szervergépen kellene újratelepíteni, de Zozó ettől óvva int, mert tudja, hogy hogy állok az informatikával, és kinyírnám az egész rendszert:) Ma is próbálkoztam, és kiderítettem, hogy a szerver gépen nem jó a CD tatró reteszke, beszéltem is Zsófival róla, aki megerősített ebben a felfedezésemben. Aztán végül hosszas nyomogatás, feszítgetés és imádság után valami csoda hatására kinyílt a szája, és leharapta a kezem. Azóta megszelídítettem és már nyitható, úgyhogy már elvileg technikai akadálya sincs az újratelepítésnek, csak a szaktudásom hiánya:) (És a kezem is megúszta néhány karcolással) De Zozót rávettem, hogy valamelyik nap a teamviever áldásos közreműködésével segítsen ebben, és mivel látta rajtam a kétségbeesést, asszem beadja a derekát:) Ugye Zozóóóó? Légyszi légyszi légyszi:) Meghálálom:)
Nahh aztán ma kiderült, hogy 1 másik nyomtatóval is bibi van, és az is rám várna.Már éppen kezdtem megfeledkezni a Sátán Kutyájának problémájáról, de amikor ezt az újabb technikai malőrt megemlítette nekem Memi néni, a számba haraptam, és azt hittem hogy ott menten megáll a szívem, és holtan esek össze a padlószőnyegen. Ott amúgy biztonságban vagyok ilyen szinten, mert ilyen helyzetekben nem fenyeget a fagyhalál, hiszen jó meleg van:)Miután sikerült újraindítanom a szívműködésem, oda pattantam, hogy elhárítsam a zavart. MÁSFÉL ÓRA nyitogatás, csukogatás, huzavona,babrálódás, legmocskosabb szitkozódás és a legalázatosabb ima után nem tudom, hogy hogyan, de sikerült újra életet lehelni a masinába. Már nem tépi a papírt és szebben nyomtat mint valaha. A Sátán még mindig ott vicsorog és továbbra sem moccan,de azt hiszem erről muszáj picit elfeledkeznem, különben azzal a fenevaddal fogok álmodni. A munka szakmai része amúgy jó, csak az utóbbi napokban felemésztették az energiámat a gépek. Azt hiszem abban a korban kellett volna születnem, amikor tintával és lúdtollal sokszorosítottak az emberek. Gyopi, ha beindul a biotanyád, kérlek szólj, és azonnal csatlakozom, megváltás lenne számomra. Zozó is ilyesmit fontolgat, és ma én is komolyan elgondolkoztam rajta:)
A hűtőm még mindig üres, ma is 9 után jöttem haza, de szerencsére most is kaptam 1 kis melegételt itthon. Tiszta hajléktalanszálló:) Azt hiszem a bevásárlást reggelre kéne áttennem, és munka után el kélne császkálnom valamerre, úgy, ahogy azt tettem eddig is, különben bekattanok. Nahh, majd holnaptól ismét belevetem a társasági életbe magam. Mondjuk így legalább írok a blogomba, és anyu nem aggódik annyira, hogy élek-e még:) Igen Anyu élek, ne aggódj!:) És az a jó jel, ha minél kevesebbet írok ide....:)
Ájm ö szörvájvör
Huhhh épp (fél)hulla (10-től 9.30-ig iroda) vagyok és 1eszkimó iglura hajazó albérletből írok, szóval annyira nincs jó kedvem, éééés, mivel 9kor zárnak a boltok, a hűtőm is üres. Ma éreztem először úgy, hogy az első géppel hazaröppennék Magyarországra. Örökre.De nemmm, mert valami itt tart.
Szerencsére az új olasz, lakótársamat, Alessiát sikerült kicsalnom a szobájából, és nagy örömmel ajánlgatja, hogy egyek a brokkolis tésztájából, mert főzött nekünk, szóval az éhenhalás már nem fenyeget, csak a fagyhalál. Hogy az miért? Hmmm, mert nincs fűtés a lakásunkban. Egyáltalán. A lépcsőházban olyan jó meleg van, lehet, hogy kint alszom az ajtó előtt:)
Tegnap kinyomoztam, hogy az épületben a többi lakónál működik, szóval a bibi nálunk van. 3 zokniban, 2 melegítőnadrágban, 2 pulcsiban, kesztyűben és sállal alszom, de még így is furcsa tünetek jelentek meg rajtam pár napja. Szerencsére az irodában kaptam 1 kis gyorssegélyt, ami jót tett, és tegnap este berohantam a patikába vlmi vegyszerért. Elég sokat vaciláltam, hogy mit vegyek, egyrészt ugye mert akkora a választék, hogy beleszédülök(szó szerint) és kb 1 óra, mire választani tudok,másrészt meg a kemikáliák fogyasztása ütközik az elveimmel és a lelki békémmel. 3 vagy 4 soron teli voltak a polcok mindenféle megfázás és influenza elleni turpisággal, teljesen ismeretlen márkák persze, úgyhogy a végén érzésre levettem 1et a polcról, hogy azt viszem, és kész. A sors úgy hozta, hogy 1 homeopátiás cuccot sikerült lehalásznom a polcról, így a lelki békém is megmarad, és az alattomos vírusokat és bacikat is leküzdöm. Nyugi anyu, a C vitamint is szedem:)
Ezenkívül sajnos ismét bebizonyosodott, hogy vlmi rejtélyesen furcsa kisugárzásom lehet, ami kihat a körülöttem lévő elektromos berendezésekre. Az irodában a nyomtató nem működik, a fűtés ugye a lakásban szintén, a lakásban meghalt 1 darabig a net (az mondjuk nem én voltam, hanem Vivi, aki hasonlóan ügyes ezen a téren) Alessia számítógépén nem működik a wifi, és még van pár dolog, ami lehet hogy nekem tulajdonítható, de ezeket most nem részletezném.... Szóval, ha az elkövetkezendő 1 évben azt halljátok, hogy elsötétült NY, kihaltak a fények, és sötétség borult még a Time Squerre is, jussak az eszetekbe. Amúgy nem nyúlok hozzájuk, szerintem a puszta jelenlétem teszi, vagy a szúrós tekintetem.
Hahh, egyébként az előbb megszereltem Alessia gépén a wifit (bekapcsoltam, mert nem tudta, hogy hogy kell....Istenem, nem vagyok egyedül) szóval 1 hét után végre tudja használni. Aszonta szerinte ezzel megtört a rossz karmám ezzel kapcsolatban...legyen igaza plííííííííííííííííz.
Tegnap kiköltözött Ági . 1 részt végre van saját szobám, másrészt nagyon sajnálom, tök jó volt, hogy itt volt, így csak remélni tudom, hogy ha lejár a szerződése visszatér ide hozzánk a latin gettóba, mert itt a helye:)
Rendeltem 1 szekrényt, így most már a ruháimat is tudom hova tenni, mert az a kis kihúzható fiók kevésnek bizonyult 2 bőröndnyi harisnyának. Hahhh, és tegnap beletúrtam "Zsófi hagyatékába", és találtam 1 iszonyat vastag paplant, ami megmentett a fagyhaláltól. Köszi mégegyszer Zsófi, életmentő volt.
Mmmm a múlt hét főleg a Halloween jegyében telt, elmentünk Núriával kosztümöt vadászni, s én végül néhány rózsaszín fertelemnél kötöttem ki, de annál az igazán szörnyű fajtánál. 1 borzalomrózsaszín parókánál, 1 botrányrózsaszínboánál és 1 nemtalálomaszavakatrózsaszín pólóra húzható mellénykénél. Meg 1 rózsaszínfekete szoknyánál, na mondjuk az korrekt darab. Pénteken feljött mindenki hozzánk és innen mentünk halloweenbulizni. Először 1 érdekes kocsmában kötöttünk ki, majd végül ugyanabban a karakibárban, ahova egyszer Vivi vitt minket Núval. Hmmhmhm, a zene annyira nem volt most jó, de rengetegen voltunk, és nagyon jól éreztem magam. Szombat szintén Halloween buli, 1 másik helyen, immár kevesebb emberrel, mert az ausztrl kócsosok hazaröppentek, páran meg kidőltek. A party szintén nálunk kezdődött, majd Ági barátja értünk jött kocsival, és elszállított minket "a helyre". Köszi Ági, meg azt is, hogy összeszedted a lépcsőházban utánam az elhullatott boatollaimat, illetve hogy éjjel leimádkoztad rólam a magamra csavart borzalomboát, mielőtt abban aludtam volna. Köszi.
A vasárnap nagy részét ágyban töltöttem, regenerálódással. Persze kimásztam enni 1 kis Ági-féle levest, meg beszélni Zozóval. Úúúúúgy hiányzik! :( brűűű
No aztán este felvonulás, kivételesen halloweeni. Huhhh nagy parádé volt, sok vicces jelmezzel. De! Azt hiszem a maastrichti karnevál után nem nyűgözött le. Ott az egész város aktívan bulizott, szintén jelmezekben, itt passzív szemlélőként nézte végig a többség a felvonulókat, akikhez nem lehetett csatlakozni előzetes regisztráció nélkül. Látványnak érdekes volt, főleg az ágyipoloskának öltözött csoport ragadott meg, de de de de nekem semmi extra.
Mióta munkába álltam szemránckrémet használok. Először meg voltam lepődve, hogy mi ez, de a napokban beszéltem 1 volt gyakornokkal, ő mesélte, hogy az itt töltött 1 év alatt megkopaszodott, míg a1 másik volt gyakornok megőszült.Ezek szerint esélytelen, hogy külsérelmi nyomok nélkül ússzam meg:) No nem baj,harci sérülések.:) Zozó ne aggódj, otthon kisimulnak:)
Núria a legédesebb lakótársam mostan, állandóan szivat, hogy a magyarok kézfogással mutatkoznak be, ő meg az a pusziszkodós fajta, úgyhogy az első találkozásunkkor megijedt, hogy velem kell majd együtt laknia, mert ő rögtön a nyakamba akart volna borulni.Azóta persze már eloszlattam a kezdeti félelmeit. Most épp azzal szivat, hogy mindent megszagolok magam körül, ami igaz is.
Tegnap voltam a választásokon. Igen igen az időközi választásokon. Huhh nagyon érdekes volt, fényképezni is akartam, de sajnos azt nem lehetett. Maga a suli is érdekes volt, olyan igazi kórház jellege volt, a szavazás meg.... hm hát itt nem kézzel számlálja ám a bizottság, mint otthon nálunk, rögtön beszkenneled és már megy is a rendszerbe. ennyi:)
Nahh most, hogy így megettem 1 tábla csokit a mai napi depire és nyügire, azt hiszem ideje aludni. Meg meghívni 1-2 őrangyalt. Az informatika őrangyalát mindenképpen, de van még néhány ötletem.:)
Szerencsére az új olasz, lakótársamat, Alessiát sikerült kicsalnom a szobájából, és nagy örömmel ajánlgatja, hogy egyek a brokkolis tésztájából, mert főzött nekünk, szóval az éhenhalás már nem fenyeget, csak a fagyhalál. Hogy az miért? Hmmm, mert nincs fűtés a lakásunkban. Egyáltalán. A lépcsőházban olyan jó meleg van, lehet, hogy kint alszom az ajtó előtt:)
Tegnap kinyomoztam, hogy az épületben a többi lakónál működik, szóval a bibi nálunk van. 3 zokniban, 2 melegítőnadrágban, 2 pulcsiban, kesztyűben és sállal alszom, de még így is furcsa tünetek jelentek meg rajtam pár napja. Szerencsére az irodában kaptam 1 kis gyorssegélyt, ami jót tett, és tegnap este berohantam a patikába vlmi vegyszerért. Elég sokat vaciláltam, hogy mit vegyek, egyrészt ugye mert akkora a választék, hogy beleszédülök(szó szerint) és kb 1 óra, mire választani tudok,másrészt meg a kemikáliák fogyasztása ütközik az elveimmel és a lelki békémmel. 3 vagy 4 soron teli voltak a polcok mindenféle megfázás és influenza elleni turpisággal, teljesen ismeretlen márkák persze, úgyhogy a végén érzésre levettem 1et a polcról, hogy azt viszem, és kész. A sors úgy hozta, hogy 1 homeopátiás cuccot sikerült lehalásznom a polcról, így a lelki békém is megmarad, és az alattomos vírusokat és bacikat is leküzdöm. Nyugi anyu, a C vitamint is szedem:)
Ezenkívül sajnos ismét bebizonyosodott, hogy vlmi rejtélyesen furcsa kisugárzásom lehet, ami kihat a körülöttem lévő elektromos berendezésekre. Az irodában a nyomtató nem működik, a fűtés ugye a lakásban szintén, a lakásban meghalt 1 darabig a net (az mondjuk nem én voltam, hanem Vivi, aki hasonlóan ügyes ezen a téren) Alessia számítógépén nem működik a wifi, és még van pár dolog, ami lehet hogy nekem tulajdonítható, de ezeket most nem részletezném.... Szóval, ha az elkövetkezendő 1 évben azt halljátok, hogy elsötétült NY, kihaltak a fények, és sötétség borult még a Time Squerre is, jussak az eszetekbe. Amúgy nem nyúlok hozzájuk, szerintem a puszta jelenlétem teszi, vagy a szúrós tekintetem.
Hahh, egyébként az előbb megszereltem Alessia gépén a wifit (bekapcsoltam, mert nem tudta, hogy hogy kell....Istenem, nem vagyok egyedül) szóval 1 hét után végre tudja használni. Aszonta szerinte ezzel megtört a rossz karmám ezzel kapcsolatban...legyen igaza plííííííííííííííííz.
Tegnap kiköltözött Ági . 1 részt végre van saját szobám, másrészt nagyon sajnálom, tök jó volt, hogy itt volt, így csak remélni tudom, hogy ha lejár a szerződése visszatér ide hozzánk a latin gettóba, mert itt a helye:)
Rendeltem 1 szekrényt, így most már a ruháimat is tudom hova tenni, mert az a kis kihúzható fiók kevésnek bizonyult 2 bőröndnyi harisnyának. Hahhh, és tegnap beletúrtam "Zsófi hagyatékába", és találtam 1 iszonyat vastag paplant, ami megmentett a fagyhaláltól. Köszi mégegyszer Zsófi, életmentő volt.
Mmmm a múlt hét főleg a Halloween jegyében telt, elmentünk Núriával kosztümöt vadászni, s én végül néhány rózsaszín fertelemnél kötöttem ki, de annál az igazán szörnyű fajtánál. 1 borzalomrózsaszín parókánál, 1 botrányrózsaszínboánál és 1 nemtalálomaszavakatrózsaszín pólóra húzható mellénykénél. Meg 1 rózsaszínfekete szoknyánál, na mondjuk az korrekt darab. Pénteken feljött mindenki hozzánk és innen mentünk halloweenbulizni. Először 1 érdekes kocsmában kötöttünk ki, majd végül ugyanabban a karakibárban, ahova egyszer Vivi vitt minket Núval. Hmmhmhm, a zene annyira nem volt most jó, de rengetegen voltunk, és nagyon jól éreztem magam. Szombat szintén Halloween buli, 1 másik helyen, immár kevesebb emberrel, mert az ausztrl kócsosok hazaröppentek, páran meg kidőltek. A party szintén nálunk kezdődött, majd Ági barátja értünk jött kocsival, és elszállított minket "a helyre". Köszi Ági, meg azt is, hogy összeszedted a lépcsőházban utánam az elhullatott boatollaimat, illetve hogy éjjel leimádkoztad rólam a magamra csavart borzalomboát, mielőtt abban aludtam volna. Köszi.
A vasárnap nagy részét ágyban töltöttem, regenerálódással. Persze kimásztam enni 1 kis Ági-féle levest, meg beszélni Zozóval. Úúúúúgy hiányzik! :( brűűű
No aztán este felvonulás, kivételesen halloweeni. Huhhh nagy parádé volt, sok vicces jelmezzel. De! Azt hiszem a maastrichti karnevál után nem nyűgözött le. Ott az egész város aktívan bulizott, szintén jelmezekben, itt passzív szemlélőként nézte végig a többség a felvonulókat, akikhez nem lehetett csatlakozni előzetes regisztráció nélkül. Látványnak érdekes volt, főleg az ágyipoloskának öltözött csoport ragadott meg, de de de de nekem semmi extra.
Mióta munkába álltam szemránckrémet használok. Először meg voltam lepődve, hogy mi ez, de a napokban beszéltem 1 volt gyakornokkal, ő mesélte, hogy az itt töltött 1 év alatt megkopaszodott, míg a1 másik volt gyakornok megőszült.Ezek szerint esélytelen, hogy külsérelmi nyomok nélkül ússzam meg:) No nem baj,harci sérülések.:) Zozó ne aggódj, otthon kisimulnak:)
Núria a legédesebb lakótársam mostan, állandóan szivat, hogy a magyarok kézfogással mutatkoznak be, ő meg az a pusziszkodós fajta, úgyhogy az első találkozásunkkor megijedt, hogy velem kell majd együtt laknia, mert ő rögtön a nyakamba akart volna borulni.Azóta persze már eloszlattam a kezdeti félelmeit. Most épp azzal szivat, hogy mindent megszagolok magam körül, ami igaz is.
Tegnap voltam a választásokon. Igen igen az időközi választásokon. Huhh nagyon érdekes volt, fényképezni is akartam, de sajnos azt nem lehetett. Maga a suli is érdekes volt, olyan igazi kórház jellege volt, a szavazás meg.... hm hát itt nem kézzel számlálja ám a bizottság, mint otthon nálunk, rögtön beszkenneled és már megy is a rendszerbe. ennyi:)
Nahh most, hogy így megettem 1 tábla csokit a mai napi depire és nyügire, azt hiszem ideje aludni. Meg meghívni 1-2 őrangyalt. Az informatika őrangyalát mindenképpen, de van még néhány ötletem.:)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)