2010. november 8., hétfő

Az ezerarcú város

Náhh újra itt, 1 szuper hétvége után.


Pénteken nem volt már túl sok erőnk bulizni menni, legalább is nekem nem, az biztos, így maradt az otthon főzés-sörözés Núval Ágival és Verával. Megbeszéltük, hogy mindenkinek olyan hete volt, amit szívesen kitörölne az életéből (kivéve Áginak, ezért őt diszkvalifikáljuk), hosszú munkanapokkal és kevés alvással.


Szombaton elmentünk Alessiával Brooklynba, és mindketten beleszerettünk abba a részbe. Érdekesen indult a dolog, mert nála volt útikönyv és ő volt a térképész, de hamar rájöttem, hogy ez nem biztos, hogy jó ötlet.Azon kaptam magam, hogy 1 pillanat alatt eltévedt(ünk), és nekem kellett irányba tenni magunkat. (Ami eleve abszurd, hiszen erőteljes kihívásokkal küzdök a tájékozódás terén, szóval kicsit olyan vak vezet világtalant szitunak éreztem, de végül sikerült abszolválnunk) (Amúgy a tájékozódásról ugrott be valami:alapvetően elég könnyen eltévedek olyan városokban, ahol annyira nem érzem magam otthon, pl Pesten vagy NYban.De pl van néhány város, ahol 3 perc után otthon érzem magam, és térkép nélkül megérzésre bárhova odatalálok,és sosem tévedek el, pl Amszterdam, Sevilla vagy akár Velence.
Hogy valaha is otthon fogom-e érezni magam NYban? Nem hiszem. Hogy tetszik-e a város? Nagyon. De muszáj vennem 1 útikönyvet, mert eddig ugye elvből nem vettem, hiszen jobban szeretem a városokat saját magam felfedezni, nem mások szemüvegén keresztül, de másfél hónap után be kell látnom, hogy ez NYC esetén teljességgel lehetetlen.:) Szóval be kell szereznem 1 Lonely Planet-et.)
Nohh aztán sétálgattunk Brooklynban, és igen, tudnék ott lakni. Nagyon is. Persze tetszett a Brooklyn Promanade is, ahonnan rá lehet látni Manhattanre(képek nemsokára fészbúkon) de igazából a régi barna téglás házak ragadtak magukkal. De nagyon. Ha nem lenne ilyen messze az irodától, tuti oda költöznék. Picit  úgy éreztem magam, mint Amszterdamban, pedig nem sok a hasonlóság, inkább csak az érzés. 
Aztán sétálgattunk a Dumbo-ban, betértünk a kis kortárs galériákba, és elhatároztam, hogy a november a városnézésről és a kulturálódásról fog szólni:) Októberben állandóan buliztam, a nagy sokkra ugye, hogy kint vagyok:) és nem volt erőm a hétvégeken mászkálni, csak szórakozóhelyekre, utána meg csak pihegtem.De mostantóóóóól minden más lesz!:)
Nohh aztán Brooklyn után találkoztunk Núval és 1 spanyol barátnőjével, aki nálunk lakik most 2 hétig. Ismét az éneklős Sturdustban kötöttünk ki, aztán meg 1 ír kocsmában. No az nagyon vicces volt, hamar leesett mindannyiunknak, hogy 1 meleg party kellős közepébe csöppentünk. Ez van, de legalább nyugodt esténk volt:)
Vasárnap pedig irány a NYC Marathon.Waaaaaaaa annyira jó volt. Ilyenkor döbbenek rá a város méreteire... 45 ezer futó, kb 2 millió néző és 42 kilóméter....hihetetlen, a mindennapok hősei. Megbeszéltük Núval, hogy ha végre kimegyek a CP-be futni,s nem csak ígérgetem,akkor  kijön szurkolni és bíztatni. Ő amúgy néha szokott kocogni, úgyhogy már tudom is, mi lesz a karácsonyi ajándéka. :)(jajjjj karácsony, neeeeeeeeeeeeeeeehhheehehheehheee neeeeeeee, ne neee nemakkarommmmmmm)
Aztán kikötöttünk a Lincoln Centerben és elhatároztuk, hogy szerzünk jegyet a Carmenre, végül a Washington téren és Greenwich Village-ben fejeztük be az estét, 1 káráokí bárban.(ez még akár kulturprogramként is felfogható, ugye?:) Tök jó volt Verával beszélgetni, kiderült, hogy a munka terén egy cipőben járunk, és nem vagyok egyedül. Köszi Vera, köszi HAESF:)
A lakásban amúgy kezd melegebb lenni, a fűtőtest már nem jéghideg, de Nicky ma is felhívta őket, hogy azért ennél jobban be kéne izzítani a szenet, mert ez még mindig elég sovány. Így holnap vagy szerdán ismét kijönnek, immár harmadjára. Amúgy most minden este sütünk-főzünk, így a konyhában és a nappaliban egész jó a klíma. Azon gondolkoztunk, hogy mindannyian kiköltözünk a nappaliba, úgyis imádunk együtt lenni.:)


Más:
Még otthon elhatároztam, hogy felkeresek kint 1 prana tanfolyamot, de eddig csak egy 2000 dollár körüli prana joga instruktor képzőt találtam, illetve rábukkantam 1 csoportra, akik 1 McDonald's ban szoktak találkozni:) Azt hiszem folytatom a keresgélést...:)

4 megjegyzés:

  1. öhm, a karaokee bárokban ti énekeltek is? kedvet kaptál az óborozó óta?:))
    kókusz

    VálaszTörlés
  2. Kokkkuuusz! nanná, hogy kedvet! az óboros éjszaka óta nagy kááokiiii rajongó lettem:) fbon le is csekkolhatod, amint 1 hatalmas és ritkaszép rózsaszín parókában, veres rúzzsal az ajkamon tátogok. world press fotós a kép:)már csak a ti mézes hangotok hiányzik:)

    VálaszTörlés
  3. Szia Drágám!
    kicsit gyakrabban is adhatnál hírt magadról.
    Csókolnak a nagyik Ilu meg anya és apa.
    Légy jó!!!

    VálaszTörlés