Mostanság

....mostanság rám tört a téli letargia, de ura vagyok a helyzetnek, és különböző hangulatjavító programokkal kezelem magam (no meg persze halolajjal Anyu). A múlt héten Ágival ismét elmentünk 1 off broadway "darabra", STOMP STOMP STOMP STOMP, és elég ütős volt, szó szerint.
Péntek este meg gyanútlanul hazaestem egy kis pihenésre és nyugalomra vágyva, és 1 kész tömeget találtam otthon. Eleve akkor épp 11en laktunk a lakásban, plusz Nicky áthívta jónéhány haverját, így szerintem lehettünk vagy 20an 25en. Rögtön Margaritával kínáltak, úgyhogy azonnyomban le is mondtam a csendes pihenős tervemről és alkalmazkodtam a hangulathoz. Hát, annyira nem volt nehéz:) Kiderült, hogy Nicky elég aktív tud lenni a konyhában ha koktél keverésről van szó. Máskor amúgy soha, gyorskajákon  él, és soha nem mosogat el maga után, de ha pia készítésről van szó, akkor nagyon tettrekész. Van 1 pia gépünk itthon, amit én még eddig nem láttam működés közben, de most Nicky lelkesen használta, és azt is elárulta, hogy nyáron nagyon gyakran izzítja be. Előre félek, hogy mi lesz itt.
Szombaton aztán Verával megebédeltünk a közeli Mexikói kajáldában, és Ágival kiegészülve elballagtunk a New York-i Városi Múzeumba, ami szintén a szomszédomban van. Érdekes volt és látványos, főleg a hárlemi jazzről szóló részek.
Utána hazajöttünk 1-et szusszanni hozzám,  és jól megbeszéltük, hogy kéne már szállást foglalni Miamiban, mert a végén még a parton kell aludnunk, és teli megy a szánk homokkal, úgyhogy azt azért mégse:)
Este elmentünk a Fuerza Bruta című extramodern off broadway darabra, ami hihetetlenül alternatív és érdekes volt. A 70 perces sót a közönség végig állva töltötte, néha mozogva a terem különböző részein, néha önfeledten táncolva-bulizva az elektronikus zenére. A zene hihetetlen jó volt, ilyen bulikba akarok menni, a látványelemek nagyon ütősek voltak ( 1 részben 1 hatalmas átlátszó fóliát húztak a terem fölé, vízzel locsolták és néhány szereplő önfeledten ugrált, vonaglott, csúszkált és bukfencezett. Mindezt a fejünk tetején 1 vizes nájlonon.), értelmezni ugyan nem tudtam pontosan a látottakat, de élvezni, nagyon élveztem.:)
Még utána elugrottunk falafelezni 1 extravagáns és bizarr környékre,  amit mindannyian imádunk, majd a pletykálkodás után hazaballagtunk. Én otthon az estét Sex és New York nézéssel töltöttem, teljesen függő lettem, teljesen. Minden este meg kell néznem belőle pár részt, különben elvonási tüneteim lesznek.
Vasárnap a reggelt a mosodában töltöttem, már nagyon vészhelyzet volt, és a szobám is Domesztoszért kiáltott, úgyhogy a délelőtt házimunkával telt meg Zozóval való skypolással. A távkapcsolat továbbra sem zökkenőmentes ezt meg kell hagyni. Mindezek után Ágival és Verával megnéztük a kínai újévi felvonulást a China Townban, és az azt lezáró mulatságot. Háááát, nagyon mulatságos volt, vagyis inkább bizarr és földöntúli. Furcsa hangzású kínai dalok, szerepjátékok hófehérre púderezett idiótán ugrándozó idős bácsik előadásában, táncok idős nénik előadásában, kínai aerobic idős nénik előadásában és még sok egyéb furcsaság. Egyszóval méltón ünnepeltem a névnapomat, meg kell hagyni, sok sok kínai között:)
Délután aztán beültünk 1 szuper bárba Little Italyban/környékén mert hogy Super Bowl volt, amerikaifoci döntő, és jó helyet akartunk szerezni, szóval jóval a kezdés előtt érkeztünk. Megérte.Bevetettük magunkat a legjobb asztalhoz 1 hatalmas kínai srác mellé (ausztráliai, kínai szülőkkel:), akival elég jól jártunk, elmagyarázta a szabályokat, és még italra is meghívott minket. Annyira jó tanárnak bizonyult, hogy a végére még élveztük is a meccset.:) Hülye egy játék, de ha érti az ember a szabályok 1 részét, akkor egész izgalmas:) Egyszóval elég jól telt a vasárnap, és a névnapomra is koccintottunk egyet-kettőt..  Jujj amúgy megkaptam első képeslapomat New Yorkban, a szüleimtől 1 névnapi köszöntő formájában, ami annyira meghatott, hogy rögtön krokodilkönnyekben törtem ki, és alig tudtam abbahagyni a bömbölést:) Hát van ilyen.De nagyon örültem neki.
Aztán vasárnap este az új mexikói lakótársam, aki fodrásznak vallja magát, nekiesett a hajamnak. Elsőre jó ötletnek tűnt, no és persze kényelmes megoldásnak, csak az eredmény láttán bizonytalanodtam el 1 csöppet döntésem helyességét és az ő foglalkozását illetően. Nem annyira rossz, mintha én vágtam volna, deeeee olyan madárfészek szerűséget varázsolt a fejemre és minden reggel égnek meredő hajjal ébredek. A környékünk telis tele van mexikói fodrászokkal, minden sarkon van vagy 2, és a vendégkört valamint a szalonból kilépő hajkölteményeket látva elhatároztam, hogy soha de soha de soha nem megyek mexikói borbélyhoz, akármennyire is csábító a közelségük. Sajnos a házifodrász lehetősége megszédített és elfeledtette velem ezt a fogadalmamat, de most lehet, hogy kiteszem a szobám falára hogy No Mexican hairdressers, csak hogy el ne csábuljak legközelebb. Amúgy ha betöröm az égnek meredő tincseimet akkor egész emberi, de azért Tomit nem cserélném le erre a pseudofodrászra.
A péntek estém színházazással telt, méghozzá 1 Tennessee Williams drámát néztünk meg, és noha azt is megfogadtam, hogy csak semmi dráma, ezt a fogadalmamat érdemes volt megszegni, mert ezt a tragikomédiát megéri megnézni.
Hétköznap meg lefoglaltam a szállást Miamiban, és a repjegyeimet is kinyomtattam, egyszóval nagyon nagyon izgatott vagyok, és alig várom már, hogy kimozduljak ebből a jégveremből.Egyrészt a tél nagyon nem az én időszakom, amint 1 kicsit jobban lehűl (mármint az amúgyis hideghez képest) rám tör a megfázás, szóval alig várom, hogy a szikrázó napsugarak kiégessenek belőlem minden bacit, plusz a pihenés is jól fog jönni.Nagyon nagyon nagyon jól.
Nem tudom, hogy csak azért, mert tudom hogy 1 héten belül a napos Floridában leszek, vagy van egyéb oka is (pl hogy a boltokat elárasztották a tavaszi kollekciók), de szombat reggel megéreztem a közelgő tavasz ígéretét, és az reménnyel töltötte el a szívemet. Őszintén szólva, ha a hátralevő 7,5 hónapot(tejóóóóég) is ilyen időben és lelkiállapotban tölteném el New Yorkban, tuti, hogy 1 ködös reggelen a szívembe szúrnám a borítékbontó kést, de a tavasz ígérete most új lehetőségekkel és persze reményekkel kecsegtet. Remélem a tavasz és a nyár ebben a városban is épp olyan hatással lesz rám, mint  bárhol máshola Földön, és  itt rám tör a szokásos felhőtlen életöröm és vidámság, amit mindig érezni szoktam, ha megpillantom a napfényt. Na, szóval ezekben reménykedem.
Szombaton 1 Verával eltöltött ebéd után vele, Hubával (HAESF) és Huba columbiai munkatársával elmentünk a Moma-ba, én másfél hónapon belül másodjára. Persze nagyon megérte, egyrészt Vera szerzett ingyenes családi belépőt 5 főre, szóval unokatesókként mentünk be, másrészt meg most végre nem 2 óra alatt kellett befogadni mindent, merthogy időben érkeztünk. Kb egész napos program, 6 emeletes, és egy-egy emeleten, amikor már megnéztél vagy 10 óriási termet, és azt hiszed, hogy nincs már több, akkor rájössz, hogy még van vagy 23. Szóval zombi fejjel estünk ki 3.5 óra után, mert kicsit megviselt a művészet:) Néhány elborult alkotástól eltekintve amúgy nagyon jóóó, több festőbe beleszerettem, többe újra beleszerettem , és mégtöbbnek most már legalább tudok a létezéséről.:)
A szombat estét pedig 1 házibuliban töltöttük Ági munkatársánál, majd közösen elmentünk néhány helyre bulizni. Végül a kínai negyedben kötöttünk ki egy egykori masszázsszalonban,ami a masszázs műfajáról a sokat sejtető happy ending névvel árulkodik, de most már semmi nyilvános kéjelgés, kizárólag az illóolaj illat emlékeztetett az egykori álcázott bordélyra. A zene jó volt, és nagyon jó fejek voltak Ági munkatársai meg a haverjaik.
Most meg, miután 1 otthonról kapott aggódó telefonhívás felébresztett, hogy tutttiiii hogy meghaltam, mert nem vagyok gép előtt, lekapartam az arcomról a szivecskés matricát (mert hogy Lovers and Haters anti valentin napi buli volt), emberi kinézetet varázsolok magamra, és nekivágok tavaszi cipőt szerezni, hogy tavaszi hangulatba hozzam a lelkemet:) Wuhhúúú, néhány nap, és irány Florida:)